Stephen King. Kezdetek kezdet�n

1947. szeptember 21-�n sz�letett a maine-i Portland v�ros�ban, Donald Edwin King �s Nellie Ruth Pillsbury gyermekek�nt. Miut�n az akkor k�t�ves Stephen �desapja elhagyta a csal�dot, Nellie saj�t erej�b�l kellett hogy eltartsa mag�t �s k�t gyermek�t. Alkalmi munk�kb�l igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellen�re is sokat n�lk�l�ztek, �s gyakran kellett k�lt�zni�k ekkoriban. Stephen King m�r h�t�ves kor�t�l kezdve �rt t�rt�neteket. Nagy hat�ssal voltak r� a gyermekkor�ban l�tott science fiction- �s fantasy-filmek, innen sz�rmazik rajong�sa a horror m�faja ir�nt. 13 �ves volt, amikor r�bukkant egy dobozra, tele �desapja befejezetlen k�zirataival, melyek legink�bb horror- �s fantasy-t�rt�netek voltak. K�s�bbi �n�letrajzi m�v�nek (Az �r�sr�l, 2000) tan�s�ga szerint ez az esem�ny fiatalkor�nak meghat�roz� �lm�nye volt. Els� t�rt�netei 19 �ves kor�ban jelentek meg, a Comics Review magazinban. A k�z�piskola ut�n felv�telt nyert a Maine-i Egyetemre, Oron�ban, angol nyelv �s irodalom szakra, ahov� 1966 �s 1970 k�z�tt j�rt. Az els� sikerek el�tt Els� novell�ja, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. H�rom �vvel k�s�bb elkezdett dolgozni �letm�v�nek k�zponti reg�nyfolyam�n, A Set�t Torony-sorozaton (1982-2012), amelynek els� k�tete azonban csak 1982-ben l�tott napvil�got. 1971. janu�r 2-�n h�zasodott �ssze Tabitha Spruce-szal, akivel egyetemi �vei alatt ismerkedett meg, �s aki szint�n �r�. H�rom gyermek�k sz�letett: Naomi Rachel (1970), Joseph Hillstrom (1972) �s Owen Philip (1977). �rdekess�g, hogy a k�t fi� is �r� lett (Joseph Hillstrom a Joe Hill m�v�sznevet haszn�lja). Tanulm�nyai befejez�se ut�na Hampden v�ros�ban dolgozott angoltan�rk�nt, fizet�se azonban nem volt el�g a csal�d eltart�s�ra, �gy azt�n egy mosod�ban v�llalt mell�k�ll�st. �gy ugyan kev�s ideje maradt az �r�sra, id�r�l id�re m�gis siker�lt egy-egy novell�t megjelentetnie, ekkor azonban m�g nagyon messze j�rt att�l, hogy puszt�n az �r�sb�l meg tudjon �lni. Els� sikerei el�tt is �rt m�r reg�nyeket, ezeket k�s�bb �tdolgozva, Richard Bachman �ln�ven jelentette meg.

forr�s: wikip�dia